Elhunyt nővéreinkről emlékeztek meg Csákváron

237 mécsest gyújtottak meg november 3-án, kedden Csákváron 237 szerzetes nővérnek, a Szent Vince otthon egykori lakóinak emlékére. A vincés nővérek egykori zárdája 1950 a szerzetesrendek feloszlatása következtében ellátás nélkül maradt idős szerzeteseknek adott otthont. Az ő végső nyughelyükül szolgáló parcellát áldotta meg a megemlékezés keretében Spányi Antal megyéspüspök.

A FEOL - Fejér megyei hírportál képes beszámolója az eseményről itt olvasható.

Az eseményen rendünk képviseletében Csermely M. Irén tartományi tanácsos és Bencze M. Regina nővér vettek részt. A megemlékezésen Irén nővér olvasta fel Lobmayer M. Judit tartományfőnöknő, egyben az MRK - Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája elnökének üzenetét:

Kedves emlékező közösség!

Mint a magyarországi női szerzetesközösségek elöljáróit összefogó szervezet elnöke, és egyben nővértársa sok-sok itt nyugvó Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérnek, mai nevünkön Boldogasszony Iskolanővérnek, hálásan köszönöm, hogy létrejöhetett a mai ünnep. Köszönet elsősorban Pirityi Hajnal intézményvezető asszonynak és szervező társainak.

Méltó és igazságos az a figyelem, amit ma azoknak a szerzetesnővéreknek szentelünk, akik életük jelentős részét itt élték le a csákvári otthonban, a Vincés Nővérek egykori zárdájában. Ők és társaik, akik más hasonló otthonokba kerültek, a mi elődeink. Az Ő hűségüknek, imájuknak, sok-sok áldozatuknak köszönhetjük, hogy ma is létezik női szerzetesség Magyarországon.

Mit tanulhatunk Tőlük mi, mai emberek?

1950 júniusában egyik napról a másikra megváltozott az életük. Mindenüket elveszítették, gyökerestül kitépték őket szeretett rendi közösségükből, végleg elszakították őket azoktól, akik rájuk voltak bízva kórházakban, iskolákban és más apostoli szolgálati területeken. Akármennyire empatikusak vagyunk, akkor sem tudjuk elképzelni ezt a fajta kiszolgáltatottságot, kifosztottságot. Mégis, ha régi fotókon nézegetjük ezeket az otthonkába öltözött kendős néniket, amint kézimunkáznak, krumplit pucolnak, kertészkednek, béke és elfogadás sugárzik a tekintetekből.

Mit tanulhatunk Tőlük mi, mai emberek?

Megtanulhatjuk tőlük, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet elvenni, amiktől nem lehet megfosztani, amit nem lehet feloszlatni, megszüntetni. Mert "ahol a kincsed, ott a szíved is". Az ő szívük Istennél volt, akinek odaszentelték egész életüket. Őbenne gazdagodtak, Benne volt biztonságuk. És ezt nem tudta elvenni tőlük sem a félelmetes éjszakai elhurcolás ponyvás teherautókon, sem a zsúfolt láger, az éhezés, bizonytalanság, sem a társadalomból való kivetettség, sem az idegen helyre, idegen nővérek közé való telepítés.

A szívük Istennél volt, ő volt a kincsük. Ezért tudtak minden körülmények között szerzetesnők maradni. Ezért tudtak újfajta közösségi életre megnyílni, egy rendek közötti közös kolostori életet kialakítani egymás iránti irgalommal, türelemmel, derűvel. Nem hagyták el magukat, szorgalmasak voltak, örültek, ha hasznos tevékenységet folytathattak, bátorították egymást. És rengeteget imádkoztak, hogy az ország sorsa jobbra fordulhasson.

Kedves Nővérek, Ti, akikre ma emlékezünk, köszönjük Nektek tanúságtételeteket, példátokat! Nagy szükségünk van ma erre, hiszen ismét nehéz idők járnak. Mi is bizonytalanságot élünk meg, egyik napról a másikra nagy változások történnek körülöttünk és személyes életünkben. Sokszor elveszettnek érezzük magunkat.

Ti azt üzenitek, hogy ne féljünk, bízzunk, mert az Istent szeretőknek minden a javukra válik. Imádkozzatok értünk, hogy mi is, akármilyen élethivatást kaptunk, elsősorban a mennyeieket keressük, Isten legyen a biztonságunk, a kincsünk, mert bármi is történik velünk, Őt nem veheti el tőlünk senki.

 

A csákvári temetőben nyugvó nővéreink névsora:
Lukas M. Nikodéma 1954. január 6.
Bohus M. Petróna 1955. december 18.
Keresztesi M. Blandina     1958. június 28.
Némedi M. Julitta 1959. április 26.
Korom M. Eugénia 1960. április 22.
Kotsis M. Cecília 1960. december 27.
Pohr M. Cöleszta 1961. június 11.
Takács M. Leopolda 1961. október 22.
Pongrátz M. Gemma 1962. január 12.
Orbán M. Peregrina 1965. január 8.
Feller M. Teréziána 1971. április 22.
Gombkötő M. Gratia 1973. március 2.
Szép M. Andrea 1974. január 22.
Temesvári M. Szerafin 1978. január 23.
Kilzer M. Marcellina 1978. december 24.
Dobra M. Antónia 1985. január 20.
Cser M. Adóra 1985. január 22.
Kécskei M. Johanna 1991. április 22.
Kiss M. Józsa 1995. március 26.
Törteli M. Ambrosia 1995. november 20.

 

A csákvári Szent Vince otthon fenntartójáról, az 1950-ben alakult Katolikus Szeretetszolgálatról és az egyházi fenntartású, akkor még zömében idős szerzeteseket ellátó otthonokról 1986-ban jelentetett meg könyvet a Szent István Társulat:

Virányi Ottó, Tóth Sándor, Kovács Pál: Római katolikus szociális otthonok képekben, riportokban, Budapest, 1986.

Fotók: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

2020. november 05.