Kongregációnk születésnapján, október 24-én búcsút vettünk Adrien nővértől. Gyászunkat vigasztaló örömre fordította az Úr a szentmiséből áradó kegyelemmel, Kondé Lajos atya felemelő gondolataival, a Szegedi Dómban egybegyűlt imádkozó közösség megtartó erejével, a temető fái közt beszűrődő szelíd őszi napsütéssel.
A nővérközösség körülvette a ravatalt, és elénekeltük azt az imádságot, melyet a fiatal nővérek fogadalomtételén, illetve fogadalomújításkor szoktunk a hagyomány szerint énekelni. Ezzel fejeztük ki, hogy hitünk szerint a halál nem más, mint odaadott életünk beteljesedése: egy végső igen kimondása Isten hívására.
Suscipe me Domine
secundum eloquium tuum
et vivam
et non confundas me
ab expectatione mea.Fogadj el engem, Uram,
ígéreted szerint,
akkor élni fogok!
Ne engedd, hogy csalódjam
reményemben!(Zsolt 119,116)
Adrien nővér tavaly ünnepelte fogadalomtételének arany jubileumát. Az akkor kapott gyertyát Szaniszla nővér, mint egykori novíciatárs tartotta kezében a Suscipe éneklése közben.
Még az a kedves epizód is belefért Adrien nővér közelségének fogható megtapasztalásába és a Rá jellemző derűs életszemléletbe, hogy egy galamb az oltárhoz röppent, békésen sétálgatott a ravatal körül, majd csipegetni kezdte a virágokat.
A hamvakat a Boldogasszony Iskolanővérek közös sírjába helyezték el. Amikor hetven évvel ezelőtt még Szegeden volt a rend anyaháza, sok-sok nővért temettek itt el. Az ő emlékük is körülvett bennünket. Hálásak vagyunk a ferences atyáknak, akiket Bezzegh Kelemen atya képviselt. Nagylelkűségüknek köszönhetően az általuk fenntartott temetőben testvéri ajándékként fogadhattunk minden temetés körüli teendőt.
Hálásak vagyunk, hogy a járvány ellenére oly sokan eljöttek családtagok, társult tagok, barátok, kollégák, egykori tanítványok és szeretetotthonunk ápolónői.
Lobmayer M. Judit
tartományfőnöknő
Kondé Lajos atya prédikációja itt olvasható
A hálaadó szentmise itt nézhető meg.