„Láttam népem nyomorúságát… hallottam kiáltását… és ismerem szenvedését… Most tehát jöjj, hadd küldjelek…Én veled leszek!” (Kiv 3,7-8.10.12)
A szeptember 1. és október 4. közötti időben – Szent II. János Pál és Ferenc pápa felhívására – intenzívebben imádkozunk és cselekszünk ökológiai megtérésünkért.
Ha valóban figyelünk a teremtett világ hangjára, disszonanciát fedezünk fel ebben a hangban. Halljuk a kellemes és dicsőítő dallamot, ugyanakkor ebből az énekből kihallatszik közös otthonunk, a Föld gyötrődő könyörgése is. Ez a segélykérő kiáltás arra szólít fel bennünket, hogy változtassuk meg életmódunkat és a teremtést romba döntő struktúráinkat, lépjünk újfajta kapcsolatba Istennel és teremtményeivel. Ez az időszak (is) arra ösztönöz bennünket, hogy örüljünk az örvendezőkkel, és sírjunk a sírókkal! (vö. Róm 12,15) Halljuk meg a teremtés kiáltását és cselekedjünk, hogy mi és a jövő nemzedékei is örülhessenek a dicsőítő éneknek, az életnek, a reménynek.