Bizalom és bátorság

Magazinunk 2021. téli számának tartalmából:

A járványhelyzet legnehezebb heteiben szerkesztettük ezt a számot. Akkor még nem tudtuk, meddig tart a kritikus helyzet, láthatjuk-e még ebben a tanévben a diákjainkat, lesznek-e ballagások. Nem szándékosan készítettük így, utólag mégis szembetűnik, hogy ebben a számban minden írás a helytállásról szól, illetve olyan embereket mutat be, akik a történelem során sok nehézséggel birkóztak meg, hogy életük maga legyen a hír arról: van remény. Nagy öröm, hogy lapunk digitálisan már elkészült, pünkösdre pedig valóságosan is a kezünkbe foghatjuk.

A lapban olvasható írás Baráti M. Kinga nővértől és Erdős István tanár úrtól, akik a hivatásukról vallanak. Találunk benne karácsonyi elmélkedést Kondé Lajos atyától és szépírást a szerkesztőtől. Életpályájáról mesél volt karolinás diákunk, Bocskai-Kovács Éva operaénekesnő és megismerhetjük Csúszó M. Alix nővér szerzetesi életét. Posztulásaink, Jutta és Dóri az ünnepre való készületet segítik kedves figyelmességekkel.

Sr. Adrien (M. Adrien (Alíz ) Pekó) has been a sister for 50 years. She was a teacher, a prefect, a deputy principal, provincial and general councillor, provincial leader, and leader of our nursing home for elderly sisters. She lived in Rome, visited the United States, Africa and Japan. She was part of an era which we call a „heroic age” and she was the one who lead the community through the 21st century.

Kissé rendhagyó ez a kiadás, mivel a benne szereplő legtöbb cikk májusban már olvasható volt digitális formában. Tavasszal ugyanis újságként megszerkesztettük, betördeltük a pünkösdre szánt lapot, de a koronavírus-járvány miatt nem nyomtattuk ki, mivel nem tudtuk volna eljuttatni az olvasókhoz. Nyár végén úgy döntöttünk, hogy néhány új cikkel kibővítve, a tanévkezdésre, illetve az őszre hangolva újraszerkesztjük a kiadványt és kinyomtatjuk. Így nyújtjuk át most a kedves olvasónak.

Megjelent a Bizalom és Bátorság legfrissebb száma! Szeretettel ajánljuk. Röviden a tartalomból: Lobmayer M. Judit nővér tartományfőnöknő pünkösdi gondolatai, Jertyity Róbert volt növendékünk vallomása, karanténmisszióban Éva nővérrel a Mátraalján, beszélgetés Ulrik M. Monika nővérrel, kertészkedés a makói közösségben, találkozás hajdani tanítványunkkal Széchenyi Kingával, Trianonra emlékezünk, végzőseinktől búcsúzunk, rajzok a karanténból.

Magyar–történelem szakos tanárként volt osztályfőnök, prefekta, igazgatóhelyettes, igazgató, tartományfőnöknő-helyettes, jelöltmesternő, vezetőtanár. Legkedvesebb és legtömörebb jellemzést róla egy volt diákja adta: „A pótmamánk volt.”

Velkei Rozália M. Szaniszla nővér ötven éve szerzetes. Nagyon fiatalon, tizennégy esztendősen már a jelöltéveit töltötte. Majd érettségi után ápolónőképzőt végzett, prefekta lett, tanár, osztályfőnök, házfőnök, a budapesti szeretetotthon alapítója és vezetője, kollégiumvezető. Az áprilisi nosztalgiaórán készült fényképen egy szívet tart a kezében. Aki ismeri őt, talán nem tartja túlzásnak, ha azt írom, a fotó szimbolikus. Hiszen Szaniszla nővérre valóban illik a szó: szívember.

A sokak által szeretett és tisztelt Pekó Alíz M. Adrien nővér több mint ötven éven át volt szerzetes. E fél évszázad alatt volt tanár, prefekta, iskolaigazgató-helyettes, tartományi és generalátusi tanácsos, tartományfőnöknő, szeretetotthon-vezető. Bejárta a világot. Részese volt annak az időszaknak, amelyet méltán nevezünk „hőskornak”, de az is megadatott neki, hogy átvezesse a közösséget a XXI. századba. Adrien nővér 2020. szeptember 23-án, életének hetvenkettedik, szerzetességének ötvenkettedik évében az Atya házába költözött. Ez az interjú 2019 tavaszán készült vele.