A Patrona Hungariae Gimnázium tizedikesei kenutúrán vettek részt testvérosztályukkal, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tizenegyedik osztályos diákjaival. Az élményekben gazdag négy napról Fényes Gréta és Szí Ágnes beszámolóját olvashatják.
A vírushelyzet miatt úgy tűnt, a tábor létrejötte is veszélybe kerül, de kísérő tanáraink kitartásának hála megvalósulhatott.
A tábornak a dunaszigeti kemping adott otthont, ahol hétfő délután találkoztunk. Miután mindenki elfoglalta a sátorhelyét, egyik túravezetőnk segítségével másfél órás evezés keretében megismerkedhettünk a kenuzással. Első esténket tábortűzzel, társasjátékkal és sütögetéssel zártuk.
Kedden 10 óra tájban elindultunk első egész napos kenutúránkra. Megküzdöttünk a folyó sodrásával és megismerkedtünk a nádas befogadó szeretetével. A bátrabbak leugorhattak egy híd széléről vagy átevezhettek az igen alacsony híd alatt, amikor is megtörtént az első borulás. A következő megálló túránk úti célja volt, ahol az ottani hallépcsőről mesélt nekünk István bácsi, a túravezetőnk. Minden evezésünket a hajók rendbetételével zártuk, mivel túráink során nem egy faágat gyűjtöttünk össze. Az este folytatásaként Sixtus atya jóvoltából misén vehettünk részt a természet templomában.
A szerdai napunk bizonyult a leghosszabbnak és leginkább embert próbálónak. Aznapi úti célunk a dunakiliti strand volt. Nem kis feladat volt idáig eljutnunk: egy-egy kidőlt fa, szembejövő sodrás vagy kenuk átemelése nehezítette meg a dolgunkat. Az egyik megállónál, a gát oldalán, az algának köszönhetően szivacson csúszhattunk a térdig érő vízbe. A strandra érve a jó időt kihasználva először össznépi röplabdameccset játszottunk, majd fürödtünk is egy keveset. Hazafelé a kalandszerzés érdekében a motivációs feladatokkal teli utat választottuk. Ennek során átszeltük az erős sodrású főágat, leeveztünk egy zubogón, ahol megtörtént a következő borulás. A vacsora után számháborúztunk a kempingben, végül a szokásos társasozás után nyugovóra tértünk.
Csütörtöki utunk késő délelőtt vette kezdetét. Ez a három nap közül a legkönnyebben teljesíthető volt, mégis rengeteg kalandot tartogatott számunkra. Célunk a halászi strand volt, ahonnan háromórás evezés vezetett vissza a kempingbe. Ezalatt lehetőségünk volt hídról vízbe ugrálni és a sodrással átúszni alatta. Emellett végig egy nyugodt vizű mellékágon csoroghattunk hazáig. Természetesen voltak, akik nem akartak borulás nélkül hazamenni, ezért a legvégén két csónak borulóversenyt játszott, aminek a végén mindannyian a vízben végezték. Vacsora után Sixtus atya pizzával és üdítővel lepett meg minket. Az utolsó este lezárásaként a tábortűz mellett osztottuk meg legjobb és legviccesebb élményeinket, majd a közösségi térben különböző játékokat játszottunk.
Pénteken a pakolás után mindannyian egyetértettünk abban, hogy ennek a tábornak jövőre lesz még folytatása, majd búcsút vettünk egymástól és hazaindultunk.
Köszönjük Réka nővérnek, Pour Zsuzsa tanárnőnek és Vavrovics Máté tanár úrnak, hogy megszervezték ezt a felejthetetlen tábort!