Boldogasszony Iskolanővérek

A járványhelyzet legnehezebb heteiben szerkesztettük ezt a számot. Akkor még nem tudtuk, meddig tart a kritikus helyzet, láthatjuk-e még ebben a tanévben a diákjainkat, lesznek-e ballagások. Nem szándékosan készítettük így, utólag mégis szembetűnik, hogy ebben a számban minden írás a helytállásról szól, illetve olyan embereket mutat be, akik a történelem során sok nehézséggel birkóztak meg, hogy életük maga legyen a hír arról: van remény. Nagy öröm, hogy lapunk digitálisan már elkészült, pünkösdre pedig valóságosan is a kezünkbe foghatjuk.

A lapban olvasható írás Baráti M. Kinga nővértől és Erdős István tanár úrtól, akik a hivatásukról vallanak. Találunk benne karácsonyi elmélkedést Kondé Lajos atyától és szépírást a szerkesztőtől. Életpályájáról mesél volt karolinás diákunk, Bocskai-Kovács Éva operaénekesnő és megismerhetjük Csúszó M. Alix nővér szerzetesi életét. Posztulásaink, Jutta és Dóri az ünnepre való készületet segítik kedves figyelmességekkel. Elbúcsúzunk a diákszövetség első elnökétől, dr.

Kissé rendhagyó ez a kiadás, mivel a benne szereplő legtöbb cikk májusban már olvasható volt digitális formában. Tavasszal ugyanis újságként megszerkesztettük, betördeltük a pünkösdre szánt lapot, de a koronavírus-járvány miatt nem nyomtattuk ki, mivel nem tudtuk volna eljuttatni az olvasókhoz. Nyár végén úgy döntöttünk, hogy néhány új cikkel kibővítve, a tanévkezdésre, illetve az őszre hangolva újraszerkesztjük a kiadványt és kinyomtatjuk. Így nyújtjuk át most a kedves olvasónak.

Megjelent a Bizalom és Bátorság legfrissebb száma! Szeretettel ajánljuk. Röviden a tartalomból: Lobmayer M. Judit nővér tartományfőnöknő pünkösdi gondolatai, Jertyity Róbert volt növendékünk vallomása, karanténmisszióban Éva nővérrel a Mátraalján, beszélgetés Ulrik M. Monika nővérrel, kertészkedés a makói közösségben, találkozás hajdani tanítványunkkal Széchenyi Kingával, Trianonra emlékezünk, végzőseinktől búcsúzunk, rajzok a karanténból.

Szolgálatunk olyan jellegű, hogy állandó rugalmasságot kíván tőlünk, nincs két egyforma nap egy iskolanővér életében. Valamennyi talentumunkat kamatoztathatjuk, hiszen mindig újabb és újabb kihívásokat jelent a nevelői munka.

Közösségünk számára fontos, hogy egységünket a sokszínűségben valósítsuk meg. Ettől is változatos az életünk. Sokszínűségünket bizonyítja, hogy amikor megkérdeztük a nővéreket, mi jut eszükbe a változatosság szóról, igen sokféle választ adtak:

örömteli élet

minőségi, céltudatos életvezetés

A bizalom és a bátorság Isten ajándéka. Olyan erőt jelent nekünk, iskolanővéreknek, amely cselekvésre indít. Erősíti hitünket abban, hogy Isten jelen van az életünkben, és igazából ő az, aki cselekszik bennünk és általunk. Az ő cselekedeteit fedezhetjük fel saját és közösségünk élettörténetében. Erre hagyatkozhatunk.

Bizalom és bátorság nélkül nincs fogadalmas élet. Isten bízik bennünk, és ez bátorságot ad, hogy átadjuk neki önmagunkat. Fogadalmas életünkben rábízzuk magunkat a Gondviselésre és a közösségre, és ez bátorságot, szabadságot ad Isten országának szolgálatához.