A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadását 25 ezer néző látta a csíksomlyói nyeregben 2018 augusztusában. A darabban a Boldogasszony Iskolanővérek erdélyi missziójának kórusa is részt vett. Az énekkar januárban egy hetet vendégeskedett a Nemzeti Színházban. A diákoknak Pintér Szilvia ifjúsági programfelelős színházpedagógus és Rubold Ödön színművész tartottak foglalkozásokat. A Csíksomlyói passió január 10-én és 11-én csendült fel újra a Nemzetiben. Ebből az alkalomból idézzük fel a résztvevők – diákok és pedagógusok – élményeit, amelyeket a próbák idején éltek át.
„Abban a pillanatban, amikor a domboldalon szaladtam két gyertyával a kezemben, hirtelen úgy éreztem, mintha Jézus karjaiba futnék. Ekkor meghallottam a templom kárpitjának szakadását, s önkéntelenül megtorpantam… Meghalt… De hát akkor kihez szaladok? De hisz nem halt meg! Él, s várja, hogy a karjaiba ugorjak!” Kiss Boglárka (diák)
„Egyik legmélyebb élményem, amikor a Mária Magdolnát játszó színésznővel kitárt karral együtt néztünk az ég felé és kiáltottuk: Jesum clamo, clamo Jesum! Jézusom! Jézus, Jézusom! Számomra ez a kiáltás egyben hitvallás és fohász is volt. A Mária-énekek még jobban segítettek megérteni és megérezni a Szűzanya alázatosságát, egyszerűségét, bánatát. A passió átélése óta igazán példaképként tekintek és figyelek rá.” Lokodi Emőke (zenepedagógus hallgató, önkéntes)
„Nagyon mély emlékem Jézus ostorozásának a jelenete. Ekkor minden gyerek utasítás nélkül egyszerre fordította el a fejét, csukta be a szemét, rázkódott meg az ostorcsapások hangjára. Bár énekesként sokszor vettem részt a nagypénteki passióéneklésben, és ismertem Jézus Krisztus szenvedéstörténetének mozzanatait, még sosem éreztem olyan közelinek, mint itt.” Lokodi Anna (munkatárs)
„Amikor az előadás végén egy emberként kezdtük el zengeni a Boldogasszony anyánk című népéneket, úgy éreztem, hogy valami különlegesnek lehettem a részese, s akkor arra gondoltam, hogy nem akarom, hogy ennek az egésznek vége legyen. Minden ott töltött percet áldottnak éreztem. Igen fiatalon, már harmadikos koromban olvastam a Szentírást, és a szenvedéstörténetet nem fogtam fel igazán. Úgy gondolom, a passióban való részvétel megváltoztatott engem. Közelebb kerültem Istenhez és a hitem is erősebb lett.” Székely Tímea (diák)
„A Csíksomlyói passió életünk egyik legnagyobb élménye volt. Nagyon érdekes volt a darabban részt venni, nemcsak kívülről szemlélni. Átéltük, hogy ott vagyunk Jézus szenvedéstörténetében. És azt is végigélhettük, ahogy létrejött a mű. A próbák alatt nagyon meleg volt a hegyen, mégis minden este már alig vártuk, hogy újra reggel legyen és gyakorolhassunk. A színészek is nagyon kedvesek voltak velünk, mintha már több éve ismernénk egymást. Óriási élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk!” Kacsó Barbara és Veres Ágota (diákok)
Fotó: Eőri Szabó Zsolt (Nemzeti Színház)