A Boldogasszony Iskolanővérek szovátai missziójának Mariánum Házához a telek magaslati pontján, egy csendes zugban épült fel a kis kápolna. Mintájául az atyhai hegytetőn álló kicsi temetőkápolna szolgált. Szovátán, a Görgényi havasok lábánál, a város fölötti dombon kilátás nyílik a tájra a sóvidéki Parajd, a Felső-Nyárádmente illetve a Kis-Küküllő-mente felé. A hely adottságait kihasználva a távlatokat nyitó fekvést úgy tervezte bele a mérnök, Callmayer László, Ybl Miklós Díjas építész a kápolnaépület elképzelésébe, hogy a kápolna Kelet felé néző bejáratához - mely teljesen egészében üvegből készült, hogy a Napkelet fényét befogadja - kis (4 x 1,5 m) fedett terasz csatlakozik, gondolva a jövőbeli használatkor szabadtéri misére, ahol az oltár a fedett terasz alatt lenne elhelyezve. A kápolnatest és a terasz tetőzete egybeépült, arányaiban a hagyományos templom kinézetét imitálva, melyhez a bejárat fölötti kicsi fa torony is hozzájárul. A város felől jól látszik a kis kápolna, kereszttel a torony tetején, hirdeti az Isten jelenlétének helyét. A legegyszerűbb tornyos templom arányait tükröző épület kicsiben egy kis ékszer az ölelő hegyek előterében. A piros cseréptető és a torony tetőcserepei harmonizálnak, a fal egyszerű fehér, melyre idővel piros futórózsát szándékozunk felfuttatni, díszítésül. Összességében színvilágában a nemzeti színek jelennek meg a kápolnát körül ölelő hegyek és a helyszín nagy virágos mezőjének zöld színével kiegészítve. A belső tér 5 x 4 m-es. A kápolna jövendőbeli használatához illeszkedő méret: személyes és közösségi ima helyszíne, kis csoportos lelkigyakorlat helyszíne. A mellette elterülő nagy mező ugyanakkor alkalmat ad a gyermek- és családos közösség ünnepein szabadtéri misékre is. A nyugati homlokzatot a napsugaras házak mintájára fából készült napsugár díszíti, éppen ott, ahol belül az oltáriszentség kerül elhelyezésre. Ez a parasztházakkal való harmonikus kapcsolódást erősíti.
Az oltárt, mely kör alakú, középen helyzetük el, a székek körbeveszik, megélve ebben az egyház közösségi jellegét, az Eucharisztikus élet osztozó dimenzióját. Az oltárt Márton Levente, szovátai fafaragó, hangszerkészítő, asztalos készítette, ahogyan a Mariánum Ház fa munkáinak alkotója is ő, a felnőtt kórus oszlopos tagja, gyermekei pedig a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar nagyszerű tagjai. A faragással díszített Tabernákulum és örökmécses-tartó Makó Csaba munkája, aki a hagyományos székely fafaragás kovásznai mestere. Az éneklő madár motívum a Szentlélek képe illetve a kápolna titulusának, a "Magnificatot éneklő Máriának" a kifejezője is egyben. A körben ülő tulipándíszítés a Tündérkert logó szerves része a misszió kezdeteitől, 2004-től. Az Oltáriszentség helyét jelölő tűzzománc Nap-mandala D.Nagy Judit tűzzománc művész alkotása és adománya. A mise felszereléseit – kehely, cibórium, kacsó, kereszt, gyertyatartó, váza – Páll Antalné és ifj. Páll Antal művei. A kápolna egyéb berendezései az egyszerűség, az otthonosság és a helyi jelleg kifejeződései. A szőnyeg és az oltárterítő szőttese az egyháznak azt az arcát domborítják ki, amely otthon érzi magát az emberek közt, megbecsüli a helyi kultúrát, örömét leli az osztozásban és az Isten jelenlétét a mindennapok valóságában keresi. Ugyanakkor a hegy, mint az Istennel való találkozás helyszíne a Misztérium felé is irányítja a figyelmünket a kápolna elhelyezésével, tájolásával, azzal, hogy a felhők és a madarak magasságával egy szintbe épült.
A beruházást Magyarország Kormánya támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-n keresztül, az Egyházi Támogatások keretében.