Réka nővér osztályával, a Patrona Gimnázium 10. A osztállyal Erdélybe látogatott. Az utazás során a diákok számos csodálatos élményben részesültek, sőt, meglátogatták Vera nővéréket is. Örömmel osztjuk meg az utazásról szóló beszámolójukat!
2026 júniusában osztályunk ötnapos kiránduláson vett részt Erdélyben. Utunk során rengeteg közös élményben volt részünk, emellett alkalmunk volt megismerni Székelyföld természeti szépségeit és történelmi emlékhelyeit is. A kirándulást osztályfőnökünk, Réka nővér szervezte, Harmati Gréta tanárnő és Latinovics Tamás kísértek minket, akik hozzájárultak a vidám hangulathoz és segítettek a programok lebonyolításában.
Utunk Budapestről indult, ahonnan repülővel indultunk Brassó felé. A repülőút után busszal folytattuk utunkat, kirándulásunk első állomása, a Szent Anna-tó felé. Miután megérkeztünk, az idegenvezetőnk, Dósa Elek Levente segítségével körbejártuk a látogatóközpontot, a Mohos-tőzeglápot, végül a vulkanikus eredetű tavat is. A természetben töltött délutánt követően Hargitafürdőre, a Pálos Zarándokházba indultunk, mely szálláshelyünkként szolgált az első két napban. A szállással és étkezéssel mindannyian elégedettek lehettünk. Emlékezetes volt egy rövid időre találkozni Bátor Botond pálos szerzetessel, aki fontos életvezetési tanáccsal ajándékozott meg minket.
Másnap a Békás-szoros hatalmas sziklafalai között kezdtük utunkat, melyet a Gyilkos-tónál tett látogatásunk követett. Osztálytársaink által bevezetést nyertünk az említett látványosságok kialakulásának történetébe és a kapcsolódó legendákba is. Később boboztunk a Pongrácz-tetőn, mely felejthetetlen élmény volt az egész osztály számára. A nap további részében a pünkösdi búcsú helyszínére, Csíksomlyóra látogattunk, ahol megtekintettük a kegytemplomot és a Szűz Mária szobrot. Imádkoztunk családtagjainkért, a jövőnkért! A nap lezárásaként alkalmunk volt kipróbálni Erdély legújabb trambulinparkját, a csíkszeredai Ride More Centerben.
Pénteken vezetett sétán vettünk részt a Mini Transilvania Parkban Szejkefürdőn, ahol maketteken keresztül ismerhettük meg Erdély legkülönlegesebb épületeit. A parkban közösen pizzáztunk, majd végigsétáltunk a Székelykapu Múzeum területén, és meglátogattuk székely íróink, Orbán Balázs, valamint Tamási Áron síremlékét. A nap lezárásaként, az esti órákban érkeztünk Szovátára, ahol a helyi kórustagok családjai fogadtak bennünket. Öröm volt megtapasztalni a helyiek vendégszeretetét, és rövid időre betekintést nyerni mindennapjaikba.
Néhány visszajelzés a Patronás lányoktól:
A fogadó családdal nagyon jól kijöttem, nagyon kedvesek, nyitottak és befogadóak voltak. Esténként beszélgettünk és próbáltak minket minél több helyre elvinni. A kedvenc programon Szovátán: felmentünk a Bekecs-hegyre és ott a templomnál gyönyörű kilátás volt.
A fogadó családom nagyon nyitott és tettrekész volt. Bármire volt szükségem/szükségünk azonnal segítetek, élelmiszert is csomagoltak adott napra, innivalót is. Minden étkezéskor megkérdezték mit szeretnénk enni és azt készítették.
Nagyon aranyosak voltak, szinte első perctől otthon éreztem magam.
Csak pozitív élményem van. Mindenben segítettek és nagyon sokat beszélgettünk/nevettünk közösen.
Kirándulásunk negyedik napján meglátogattuk a Medve-tavat és a környező látványosságokat, majd közösen ebédeltünk a szovátai kórustagokkal a Marianumban. Ezt követően ismerkedéssel, beszélgetéssel és népdaltanulással töltöttük a délutánt, mely remek lehetőség volt arra, hogy megismerkedjünk a székely hagyományokkal és a helyi fiatalokkal.
A közös program mellett néhányan a vendéglátó családdal töltöttek időt. Ketten az osztályból kirándulni mentek, mely lehetőséget biztosított, hogy még részletesebben megismerjék Szováta, és a környező falvak természeti adottságait.
Vasárnap elbúcsúztunk a fogadócsaládoktól, és részt vettük a nyárádremetei szentmisén. Ezt követően Marosvásárhelyre utaztunk, ahonnan repülővel tértünk vissza Budapestre.
A kirándulás során szinte mindenhol felhívták a figyelmünket a medvék jelenlétére. A helyiektől több történetet is hallottunk az időnként felbukkanó állatokról, ezért néhányan reménykedtek, hátha saját szemükkel is láthatnak majd egyet. Végül hiába figyeltük folyamatosan a minket körülvevő erdőket és hegyoldalakat, csupán két osztálytársunk részesült ebben az „élményben”.
Köszönjük Vera nővér, Renáta nővér és Czakó Gabriella vendégszeretetét, az édesanyák finom ebédjét és sütijét, a fogadó családok mindenre kiterjedő figyelmét és kedvességét.
Hálásak vagyunk Réka nővérnek és Bánhidy András édesapának a szervezésért, a remek programokért és a székelyföldi találkozásokért!
Budapest, 2026. jún. 22.
Jancsó Réka 10.A osztályos diák
