Hoszták M. Bernáta és Ormos M. Flóra nővérek emlékére
Vajon hány éves korunkban érzünk rá, hogy milyen komoly lehetőséget kapunk a „szabad akarat” isteni ajándékával? Vajon felmérjük-e, hogy ez egy életre szóló program?
Bár a „Jó” - a legmegfelelőbb válasz kiválasztása, és a „Rossz” felismerését hitünk tanításai jól körülhatárolják. Megnevezik.
Gondoljunk például az irgalmasság lelki cselekedeteire, a hét főbűnre, a négy égbekiáltó bűnre, és sorolhatnám. És a legszebb, a nyolc boldogság tisztaságára.
De az emberi példák is elkísérhetnek bennünket.
1951-től tanulója voltam a „Patronának”. Osztályfőnököm a boldog emlékű M. Bernáta nővér volt. Prefektám M. Flóra nővér.
Talán második osztályos voltam, amikor felfigyeltem rá, hogy Bernáta nővér minden szünetben bemegy az osztályunkba, és minden széket, asztalt megigazít, helyretesz, ellenőrzi a rendet! Elszégyelltem magam. Hogy énutánam az idős osztályfőnököm „szolgáló módon” tesz-vesz!
Elgondolkodtam. Eszembe jutottak szüleim intelmei is: „Miért nem veszed észre, hogy segítened kell? Miért nem veszed észre, hogy gondosabb légy? Mindenben!”
Mikor tanár lettem, minden szünetben követtem M. Bernáta nővért. Rájöttem, hogy a szó nélküli szolgálat, cselekedet a leghatékonyabb eszköz a szűkebb közösségünkben.
No, és az anyaság. cselekedetei?
Az ókori filozófus, Arisztotelész (Kr. e. körülbelül 600 évvel) is foglalkozott tetteink milyenségével, minőségével. Tetteink lehetnek erkölcsösek vagy erkölcstelenek. Az akaratunk tehát szabad, írja.
Nehéz választani? Bizony, akaratunkat kell edzenünk!
Küldi: Légár Piroska