Paschalis nővér emlékei az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Megjelent
221.01.04.

1938-ban jelölt voltam a szegedi anyaházunkban. Szegedről sokan felmentek Budapestre a kongresszusra. Mi, jelöltek akkor mehettünk, ha a szülők fedezték az útiköltséget, oda-vissza. Én ezt nem vállalhattam, mert akkor a szüleim nem tudtak volna elmenni. Ez már túl sok kiadás lett volna nekik. Úgyhogy azt mondtam, hogy inkább a szüleim menjenek. Élt egyébként is a nagyapám még, meg az édesapámnak a nővére Budapesten, szóval ez egyben családi látogatás is lett.

A szüleim hoztak nekem onnan néhány szentképet, egyet a mai napig őrzök. Ezt szerettem a legjobban a kiadványok közül. Több szentkép is megjelent a Kongresszusra, a többit el sem tettem. Szép gondolat, hogy az Eucharisztikus Krisztus átöleli az egész földgolyót, minden népével.

A földgolyót átölelő Krisztus

Nagyon tetszett nekünk akkor az a szervezkedés, hogy a kongresszusi szentostyát azokból a búzaszemekből készítik, amelyeket országszerte a hívek jócselekedeteikkel gyűjtenek. Ezeket őrölték lisztté és abból készültek a szentostyák. Ezeket beküldtük mi is egy központi helyre, és ott intézték az őrlését, meg a feldolgozását.

Milyen jócselekedetek voltak ezek? Akár segíteni a tanulásban valakinek, vagy időseket elvezetni valahova. Úgy emlékszem, gyerekek is, fiatalok is gyűjtötték a búzaszemeket. Ez egy központi akció volt. Jelölt voltam akkor és negyedéves tanítónőképzős. Mi jelöltek is gyűjtöttük a jócselekedeteket. Amikor mondták, hogy most már összesítik és elküldik a búzát, akkor mi is beadtuk.A kongresszus napjaiban a hírekben hallgattuk, hogy a férfiak tartottak szentségimádást egy egész éjszakán át. Aztán azt is, hogy este a Dunán hajós körmenet volt, vitték az Oltáriszentséget, és nagyon szép volt. A kivilágított hidak alatt is elhaladt a hajó, oda-vissza. Mi a sajtó és rádió útján értesültünk erről. Televíziót akkor még nem láttunk. A nővéreink közül is többen részt vettek, de nem mindenki. A diákok közül is sokan. 

Arra is emlékszem, hogy előkészületként rendszeres imádság volt, hogy jól sikerüljön a kongresszus. Akkor keletkezett ez a himnusz, amit ma is éneklünk, a Győzelemről énekeljen… Ezt megtanulta mindenki és mi is lelkesen énekeltük Szegeden. Először a rádió mutatta be, és aztán az iskolában is tanultuk. Jó, hogy napjainkban is használatban van. 

(Forrás: nek.szerzetesek.hu)