160 év – 160 nap

1921

Ettől az évtől kezdve szegedi tanítónőképzőnkben Vöröskereszt Egyesület működik. A képzős lányok ennek keretében karitatív munkát végeznek: pl. cipót osztanak Szent Erzsébet napján, ruhákat varrnak szegény gyerekeknek, keresztanyaságot vállalnak szegény családoknál stb.

1920

Béketárgyalások Trianonban. A Magyar Tartomány nagyobb részét, 22 házat elcsatolnak a határmódosítások következtében, és 10 ház marad a Csonka-Magyarországon.

Szegedi diákjaink segítenek a jezsuiták által 1915-ben alapított j Szív Újság terjesztési gondjain: mint „postagalambok” hordjál szét a Szív Újságot. Belőlük alakult meg itt a zárdában a Szívgárda Egyesület. A jezsuiták ezt később átvették, és központilag irányították.

1919

Az I. világháborút záró békehatározat megszületik. Az amerikai nővérek már tudnak segíteni a háborúk és forradalmak következményeit viselő európai alapításoknak. Egészen 1925-ig jöttek ezek a küldemények.

A szegedi anyaházba látogató püspök, Glattfelder Gyula elismerésben részesíti a házfőnöknőt és a közösséget a proletárdiktatúra idején tanúsított bátor magatartásukért.

1918

Az első világháború lezárul, de a tanítás akadozik a spanyolnátha miatt elrendelt járványszünet miatt. Október 22-23-án a királyi pár, Boldog IV. Károly és Zita királyné Debrecenbe látogat, betér a Svetitsbe is. Szegedre is ellátogattak volna, de Pesten kitör a forradalom, a királyi párnak menekülnie kellett.

1917

Amerika belép az 1. világháborúba. Oroszországban forradalom zajlik le. A magyar tartományfőnöknőt, Berchmana nővért megviselik a háborús évek, megbetegszik. Helyét Szőnyi M. Paulina nővér veszi át. Akkorban 32 rendház tartozott a tartományhoz.

1915

Az általános főnöknő gondoskodása sokat segít a háború idején Münchennek és a többi bajor alapításnak, s különösen a keleti tartományokra terjedt ki figyelme, amelyek részben a front közelében, részben éppen a tűzfészekben voltak.

1914

Az I. világháború kezdete. A szegedi intézetüket lefoglalták katonai célokra.

Itt a bátor Scheibling M. Teofila a házfőnöknő a vörösterror idején. Ezért a veszélyek elmúltával Glattfelder Gyula, a megyéspüspök elismerésében részesítette.

Oldalak