160 év – 160 nap

1930

Szeged-Belvárosban új alapítás a Püspöki Palota háztartási szolgálatára. Megnyílik Szeged-Alsóvároson a Nőipariskola (varróiskola), amely később Ipari Leányközépiskolává alakul. Nagybecskereken (Bánát, már akkor Szerbia) az iskolanővérek intézetében nem taníthatnak többé a nővérek. Olyan országban, ahol a nemzetiségi, vallási és világnézeti érdekek olyan nagyon kereszteződtek, már jóval előbb is nehéz volt működniük a nővéreknek.

1929

A Magyar Tartomány új főnöknője Gyöngyösi M. Piroska lett, a tanítónőképző igazgatója. Marad ebben a beosztásban is, de a munkát megbízott igazgató végzi, Kiss István, aki eddig is igazgatóhelyettes volt és rendi spirituális.

1928

Szeged-Felsőközpontban óvoda alapítása. Szeged-Somogyitelepen népiskola alapítása

Részben Gróf Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter támogatásával Szeged-Alsóvároson megépül a kétemeletes, manzárdos saroképület az iskolaközpont bővítésére.

1924

Újszegeden új rendházat alapítanak, melynek nővérei a püspöki tanítóképző internátusának ellátását szolgálják. Május 9-én a Bajor Katolikus Nőszövetség kezdeményezésére megindítják Terézia anya boldoggá avatási eljárását.

1923

A trianoni békediktátum következtében az iskolanővérek Magyar Tartománya 10 alapításra csökkent, 22 leszakadt a határon túlra, és vagy az újonnan alakult Jugoszláv vagy a szinten ekkor létrejött Román Tartomány része lett. Ez évtől a Magyar Tartomány anyaháza Temesvárról Szegedre került.

1922

Egyre több iskolánkban működik a „Szívgárda”. Ebben az évben Battonyai iskolánkban a híres katolikus ifjúsági írónő, Blaskó Mária tart lelkigyakorlatot a gyerekeknek, hogy felkészítse őket a Szívgárda-tagságra.

Oldalak