Az első hétköznap ünnepe a Marianumban

Már egy hét is eltelt szovátai Marianum Házunk pünkösdhétfői házszentelője óta. Az ünnep hangos öröme után megkezdődtek a csendes, de tervekben és munkában gazdag hétköznapok. Nagy Éva M. Vera nővér írása.

Tovább...

Az első hétköznap ünnepe

Az első szombati közös próbára jöttünk össze az új házban a kórussal. Süt a nap, minden ablakból messzire lehet látni.

Még csak 25 székünk van, előző nap összeszedtünk a régi házból még négy széket, így már 29… a többieknek – a kicsiknek – pedig ott van a Pestről frissen kapott három matrac!

Az első sornak derékszögben állt a nyaka, de lelkesen végigénekeltük a repertoárt, kiegészítve néhány régi, szeretett művel. Aztán arról beszélgettünk – álmodoztunk –, mi minden lesz ebben a házban… Háry-tábor, kis Kodály-szeminárium, sok-sok beszélgetés, játék, éneklés, népzenetábor, zongoraóra, angolozás, filmnézés, társasjáték, foci, kishangverseny, rajzolás, kézműveskedés, fagyizás, befőzés, csillagnézés, pónilovazás… Volt, aki a leendő könyvtárnak örült, volt, aki a sportpályát méregette, vagy éppen szánkópályát tervezett, vagy az Anita asszonytól és Áder Jánostól kapott ping-pong-asztal helyét, mások az otthonról hozandó pamelo-hajtás helyét keresték. Énekelve jártuk végig a helyiségeket, zengett a ház a kórusművektől és a kánonoktól!

Ajándékként fogadjuk, hogy a nagy közösségi teremnek és az emeleti nagyteremnek kiváló akusztikája lett, mindenféle akusztikai tervezés nélkül. Ez a Szentlélek különleges adománya.

A helyiségekbe bekukkantva, még minden kong az ürességtől, de ami mégis van a házban, az mind ajándék: a házavatóról maradt üveges vizek a szovátai önkormányzattól, a cserepes virágok a szomszédoktól, a felállítandó székely kapu rajza szintén az önkormányzattól –, s a sok-sok csoki, könyv és sporteszköz a Kárpát-medence minden tájáról az ünnepségre érkezett vendégektől.

Folytatva a sort: a sok-sok jószándék, segítség – a minket körülvevő jó emberektől; a gyönyörű táj, a kedves és csendesen boldog gyerekek, a megvalósult álom – a Jóistentől.

Ez a ház egy valóságos mese, ahol a hétköznap: ünnep.